Christstollen

  2012.12.19. 17:02

A Christstollen (sz� szerinti ford�t�sa: Krisztuskal�cs), m�s n�ven Stollen vagy Stolle, egy ismert n�met kar�csonyi s egyben p�ks�tem�ny, melynek form�ja �s kin�zete a bep�ly�lt Kisj�zusra eml�keztet. Legink�bb a magyar gy�m�lcskeny�rhez �s a k�l�nb�z� kal�csf�l�khez hasonl�t. A stollen s�r� kelt t�szt�b�l k�sz�lt p�k�ru, mely 10 kg liszthez legal�bb 3 kg vajat vagy margarint, 6 kg mazsolaf�l�t (k�z�ns�ges, sultana �s feketeszem� mazsol�t), illetve kand�rozott narancs- �s citromh�jat tartalmaz.

 

A k�zzel k�sz�lt Christstollen val�sz�n�leg N�metorsz�g legr�gebbi hagyom�nyos kar�csonyi s�tem�nye. Hivatalosan el�sz�r 1329-ben a Saale-menti Naumburgban eml�tett�k mint Henrik p�sp�k kar�csonyi aj�nd�k�t. Akkoriban a stollen m�g csak egy kelt t�szt�b�l k�sz�lt szeg�nyes �tel volt az adventi b�jt idej�re. A mai napig v�ltozatlan form�ja a feh�r cukorbevonattal egy�tt a p�ly�ba tekert, �jsz�l�tt J�zusra eml�keztet. Mivel a k�z�pkorban a katolikus dogm�k nem enged�lyezt�k vaj vagy tej fogyaszt�s�t b�jt idej�n, a stollen t�szt�j�t is csak v�zb�l, zabb�l �s repceolajb�l lehetett k�sz�teni. 1491-ben azonban VIII. Ince p�pa egy „vajlev�lk�nt” (Butterbrief) ismertt� v�lt lev�lben, enged�lyezte olaj helyett a vaj haszn�lat�t azzal a felt�tellel, hogy akik ez�ltal „v�tkeztek”, azoknak a b�nbocs�nat�rt fizetni�k kellett, mely bev�tel t�bbek k�z�tt a Freibergi D�m fel�p�t�s�t is szolg�lta. A „vajlev�l” kezdetben csak az uralkod�h�zra �s besz�ll�t�ira vonatkozott, de �rv�ny�t nem sokkal k�s�bb nagyvonal�an kiterjesztett�k a lakoss�gra is. �gy teh�t jogosan �ll�thatjuk, hogy egy p�pa is k�zrem�k�d�tt a stollen ma is haszn�latos receptj�nek kialakul�s�ban. A hagyom�ny szerint a sz�szorsz�gbeli Torgauban �l� Heinrich Drasdo udvari p�kt�l sz�rmazott az �tlet, hogy az adventi b�jtben fogyasztott szeg�nyes kal�csot kar�csonyra k�l�nb�z� �nyencs�gekkel, p�ld�ul aszalt gy�m�lcs�kkel gazdag�ts�k. �gy sz�letett meg a b�jti kal�csb�l a ma is ismert �nnepi gy�m�lcskeny�r.

A Christstollen egyik v�ltozata, a „Dresdner Stollen” (magyarul: Drezdai stollen) eg�sz Sz�szorsz�gban �s azon k�v�l is h�res volt. A naumburgi bejegyz�s ut�n k�r�lbel�l 150 �vvel, „anno 1474-ben” t�nt fel akkor m�g „Christbrod” (sz� szerinti ford�t�sa: Krisztuskeny�r) n�ven egy, az udvar r�sz�re ki�ll�tott sz�ml�n. Eredetileg a helyi sz�haszn�latban a „Striezel” elnevez�s volt elterjed, a drezdai Striezelmarkt (magyarul: Kal�cspiac), N�metorsz�g legr�gebbi kar�csonyi v�s�ra is, ennek a tradicion�lis s�tem�nynek k�sz�nheti a nev�t. A v�rosban 1500 �ta �rulj�k a kar�csonyi stollent („Christbrod uff Weinachten”). A sz�sz p�kek 1560 �ta minden �vben a szent �nnep alkalm�b�l megaj�nd�kozt�k tartom�nyurukat kett�, m�sf�l m�ter hossz� �s 36 font (kb. 18 kg) s�ly� kar�csonyi stollennel. Ezek olyan nehezek voltak, hogy nyolc p�kmester �s nyolc inas tudta csak a kast�lyba vinni �ket. II. (Er�s) �gost drezdai v�laszt�fejedelem 1730-ban egy 1,8 tonn�s, �ri�si stollent s�ttetett, amit azt�n 24 000 szeletre v�gtak fel. Ehhez az esem�nyhez kapcsol�dik a minden �vben advent m�sodik szombatj�n megrendez�sre ker�l� Stollenfest elnevez�s� �nneps�g a Striezelmarkton. Igazolt t�ny, hogy Siebenlehn �s Mei�en v�ros p�kjei a maguk idej�ben messze h�resek voltak a stollen�kr�l. A siebenlehni mesterek „szek�rsz�mra” sz�ll�tott�k stollenjeiket Drezd�ba, az ottani p�kc�h legnagyobb bossz�s�g�ra. Csak a harminc�ves h�bor� v�g�n, 1648-ban harcolt�k ki maguknak a kiv�lts�got a drezdai p�kek, hogy csakis az �ltaluk k�sz�tett stollent lehessen a Striezelmarkton �rulni. Miut�n megszokott� v�lt, hogy a p�kek kedv�kre haszn�lhatt�k a „Dresdner Stollen” elnevez�st, a stollen az NSZK �s az NDK kiegyez�si t�rgyal�sain is sz�ba ker�lt. Ennek eredm�nyek�pp N�metorsz�g �jraegyes�t�se ut�n a „Dresdner Stollen”-t mint m�rk�t bejegyezt�k, �s eredetv�dett� nyilv�n�tott�k: vagyis 1997 �ta csak a Drezda t�rs�g�ben s�t�tt stollenek viselhetik ezt a nevet. Az „eredeti” drezdai stollen kifejez�s helyes haszn�lat�ra a „Schutzverband Dresdner Stollen” egyes�let �gyel, mely mintegy 150 drezdai �s Drezda k�rny�ki p�k illetve cukr�sz �rdekeit k�pviseli. Ett�l eltekintve szerte N�metorsz�gban m�g mindig nagy mennyis�gben adnak el legk�l�nb�z�bb nev� stolleneket, �gy p�ld�ul az �rchegys�gben („Erzgebirgischer Stollen”), �szak-Rajna-Vesztf�li�ban („ Stollenspezialist”), Br�m�ban („Bremer Klaben”), Vesztf�li�ban („Westfalenb�ckerstollen“, „M�nsterl�nder Stollen”), Erfurtban („Schittchen”), M�nchenben („M�nchner Kindl Stollen”), az Eifel-hegys�gben („Stollenb�cker“), K�ln k�rny�k�n („K�lner Stollen“). A Kuchenmeister a legnagyobb ipari stollengy�rt� c�g, amely �zeme Soest v�ros�ban, Vesztf�li�ban tal�lhat�.