Adventi koszor
2012.12.28. 15:43
Adventkor a 19–20. szzad ta szoks koszort kszteni. Az adventi koszor st 1839-ben Johann H. Wichern nmet evanglikus lelksz ksztette el: egy felfggesztett szekrkerken 23 gyertyt helyezett el, melyek kzl minden nap eggyel tbbet gyjtott meg karcsonyig.
Ma az adventi koszor ltalban fenygbl ksztett kr alak koszor, melyet ngy gyertyval dsztenek. A gyertyk szne katolikus krkben lila, kivve a harmadik vasrnapra jutt, amely rzsaszn. A gyertykat vasrnaponknt (vagy elz este) gyjtjk meg, minden alkalommal eggyel tbbet. A vilgt gyertyk szmnak nvekedse szimbolizlja a nvekv fnyt, amelyet Isten Jzusban a vrakoznak ad karcsonykor. Az adventi koszorn mind a ngy gyertya egyszerre g az utols vasrnapon.
Minden gyertya szimbolizl egy fogalmat: hit, remny, szeretet, rm.
A gyertyk egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy szemlyre vagy kzssgre is utalnak:
- dm s va – mint akiknek elsknt grte meg Isten a megvltst (hit);
- zsid np – akinek meggrte, hogy kzlk szrmazik a Messis (remny);
- Keresztel Szent Jnos – aki hirdette Jzus eljvetelt, s ksztette az utat az emberek szvhez (szeretet);
- Szz Mria – aki megszlte a Fit (rm – rzsaszn gyertya).
|