Mikul�s

  2012.12.28. 16:01

A piros pal�stban, p�sp�ks�vegben �s p�sztorbottal aj�nd�kokat oszt� Mikul�s eredetileg a katolikus vall�s� vid�keken Szent Mikl�snak, a Lycia r�mai provinci�ban fekv� Myra (en) p�sp�k�nek n�pies alakja. Szent Mikl�s a gyermekek �s di�kok v�d�szentje. Ez�rt a k�s�bbi korokban a n�pi vall�soss�g hat�s�ra kialakult aj�nd�koszt� p�sp�ks�veges Mikul�s el�k�p�nek �s mint�j�nak a gyermekek v�d�szentj�t tartj�k. 1087-ben Myr�b�l a D�l-Olaszorsz�gi Bari v�ros�ba vitt�k Szent Mikl�s erekly�it, miut�n a v�ros egyike lett Eur�pa legjelent�sebb kereszt�ny k�zpontjainak. A Szent Mikl�s napi magyar n�pi hagyom�nyok n�met hat�st t�kr�znek. A katolikus szent kultusz�t N�metorsz�gba a 10. sz�zadban vitt�k el a keresked�k. A k�z�pkorban szerepj�t�kokkal eml�keztek meg Szent Mikl�s tetteir�l . Kezdetben a k�l�nf�le j�t�kokban a kolostori iskol�k legifjabb di�kja alak�totta Mikl�st. K�s�bb ezt a szerepet a feln�ttek vett�k �t. Ebb�l alakult ki azt�n a szok�s �s ker�lt Magyarorsz�gra, hogy az �nnepnap el�est�j�n, egy k�s�bb magyar nyelvter�leten "Mikul�s"-nak elnevezett piros k�penybe �lt�z�tt ap�, h�zr�l h�zra j�rt �s vizsg�ztatta, dics�rte, aj�nd�kokkal halmozta el a gyerekeket, vagy �ppens�ggel megfeny�tette, megb�ntette �ket. A modern magyar n�phagyom�ny szerint december 5. �jjel�n – december 6. hajnal�n a Mikul�s megl�togatja a gyermekeket, s ha az elm�lt �vben j�l viselkedtek, kisebb aj�nd�kot ad nekik. Ez a n�pszok�s, azaz az ablakba kitett csizm�kba aj�nd�kot helyez� titokzatos Mikul�sj�r�s k�r�lbel�l egy �vsz�zadra tekint vissza. Magyar nyelvter�leten Mikul�s alakj�ra haszn�latos az �jabb kelet�, a sz�lesebb k�rben csak az 1950-es �vek �ta elterjedt, T�lap� elnevez�s is, ami felt�telezhet�en teljesen t�ves �sszemos�sa a k�l�nb�z� kult�rk�r�k hagyom�nyainak.

A h�romk�tetes etimol�giai sz�t�r, a TESZ szerint, a k�pzeletbeli aj�nd�koszt� alakj�nak elnevez�s�re r�g�ta haszn�lt „Mikul�s” elnevez�s 1856-t�l eredeztethet� �s egy olyan „l�ny”, iletve n�pi mesealak elnevez�se, aki december 6-�n, Szent Mikl�s napj�n megaj�nd�kozza a gyermekeket.

A Mikul�s sz� cseh sz�rmaz�s�, maga az aj�nd�koz�s szok�sa pedig osztr�k hat�sra terjedt el a magyar csal�dokn�l.  A Mikul�shoz k�thet� magyar n�phagyom�ny azonban a globaliz�ci� hat�s�ra megv�ltozott: addig am�g a k�t vil�gh�bor� k�z�tt a Mikul�s alakja a mennyben �lt, a gyerekeket az �gb�l figyelte, seg�t�i pedig man�k, angyalok vagy krampuszok voltak, addig a mai fogyaszt�i t�rsadalmakban egyre ink�bb elterjed az a n�zet, hogy Mikul�s, illetve orsz�gonk�nt m�s-m�s alak, aki a mi j�s�gos Mikul�sunk megfelel�je, a Lappf�ld�n �l, sz�nj�t r�nszarvasok h�zz�k, a seg�t�k pedig �ltal�ban elmaradnak mell�le.