Tlap
2012.12.28. 16:03
A bojtos sapks Tlap Magyarorszgon a pspksveges Mikuls alakjval egybemosott kpzeletbeli, de eredett tekintve nem a keresztny nphagyomnyban meghonosodott mesefigura az alapveten keresztny ihlets karcsonyi nnepkrben. A „Tlap” alakjnak s klnbz kultrkrk hagyomnyaibl sszegyrt legendjnak mai formja fokozatosan alakult ki a klnbz eurpai npek mitolgiibl.
A tli nnepek ajndkoz lnyeinek nagyon rgi hagyomnya van egsz Eurpban: 'Frau Holle', 'Père Nol', ’Fagy ap’, ’Tl ap’ olyan mesealakok, akik rszben szerencst hoz s ajndkoz, rszben ijeszt s dmonikus lnyek. A rmiszten fagyos alakot a germn fisten Odin tovbblsnek tekintik, akinek kettsge, a j s a rossz mutatkozik meg a december 6-i szoksban: jsgos arccal ajndkot oszt, mg bntet segdei ijesztgettek. Odinnak tbb elnevezse volt, „Hossz Szakllknt” is emlegettk, akinek volt egy lova, a nyolc lb Sleipnir s hatalmas tvolsgokat tudott megtenni vele. A nmet nphagyomny szerint a gyerekek Odin lovnak, Sleipnirnek tettek ki csizmcskikban a kmny mell szalmt s rpt, Odin pedig hlbl ajndkokat hagyott benne nekik. Az szaki fagyos tl dmona a skandinv kultrkrben a tli napfordul kzponti alakja a Yule-bak (Yule Goat), Julbukk, Julbock-nak nevezett mesefigura hoz ajndkot. Ennek leghresebb vltozata, a lappfldi Joulupukki, akinek figurja egyrtelmen azonosult a Tlap alakjval.
A magyar falvakban egszen a 20. szzad utols harmadig lt a "miklsols" , a lnccsrget alakoskods szoksa, amit vgl kiszortott a jsgos keresztny Mikuls.
|