J�zuska, a Mikul�s, nagy hatalm� kir�lyok vagy egy kis man� hozza az aj�nd�kokat kar�csonykor? A Mikul�s sz�nj�t r�nszarvasok vagy kenguruk h�zz�k? Halat, pulyk�t vagy KFC-csirk�t egy�nk? Az aj�nd�kokat Szenteste, kar�csonykor vagy janu�r 6-�n bontjuk ki? Igaz�b�l mindegy, mindenre tal�lunk p�ld�kat.

Term�szetesnek vessz�k kar�csonyi szok�sainkat, �gy itthon kev�sb� ismert, hogy p�ld�ul Spanyolorsz�gban az aj�nd�kokat janu�r 6-�n a h�rom napkeleti b�lcs hozza, kar�csonykor t�ncolnak, �s �dess�ggel t�mik meg a cip�ket. Kar�csony idej�n n�h�ny orsz�g kiv�tel�vel majdnem az eg�sz vil�gon �nnepelnek, m�gis ehhez a t�li napfordul�ban gy�kerez� �nnephez kapcsol�dnak a lehet� legk�l�nb�z�bb hagyom�nyok. �s nem is kell messzire menni, el�g csak Eur�p�ban k�r�ln�zni.

Ismer�s szok�sok

K�z�p-Eur�pa legt�bb orsz�g�ban az �nnep december 24-�n, Szentest�n kezd�dik. Az �nnep egyik k�zponti eleme, a kar�csonyfa ekkora m�r �ll, de m�g abban az egyszer� k�rd�sben sincs egyet�rt�s, hogy mikor d�sz�ts�k a f�t. A legt�bben december 24-�n d�sz�tik fel, sokan n�h�ny nappal kar�csony el�tt, m�sok m�r december elej�n.

A hagyom�nyos vacsora alapja �ltal�ban hal, vagyis valamilyen halleves, majd ponty krumplisal�t�val. Egyes r�gi�kban a zabk�sa �s a gomba sem hi�nyozhat, Lengyelorsz�gban heringet �s borscsot esznek, Magyarorsz�gon pedig elmaradhatatlan a bejgli. Csehorsz�gban az alma is fontos szerepl�je az est�nek, ebb�l j�solj�k meg, milyen lesz a k�vetkez� �v: ha a kett�v�gott alma csutk�ja szab�lyos csillag alak�, akkor sikeres lesz az �v, ha csonka, akkor az betegs�get vagy m�s bajt jelent.

K�z�p-Eur�p�ban az aj�nd�kokat vacsora ut�n bontj�k ki, a r�gi�ban ezeket J�zuska hozza. �rdekess�g, hogy a rendszerv�lt�s el�tt J�zusk�t az orosz Дед Мороз-zal (Fagy ap�, T�lap�) pr�b�lt�k helyettes�teni, de J�zuska gy�z�tt. Most Santa Claus, az amerikai Mikul�s t�mad, b�r a Mikul�s a r�gi� t�bb orsz�g�ban is december 6-�n hoz csokol�d�t a gyerekeknek, �gy kisebb az es�ly, hogy a kar�csonyt is �tvenn�.

Eddig ismer�sek a szok�sok, Eur�pa t�bbi r�sz�n azonban sz�munkra szokatlan trad�ci�k is megjelennek. Finnorsz�gban p�ld�ul szaun�zni kell m�g miel�tt b�rmilyen �nnepl�sbe kezden�nk. Ezt jobb m�g napnyugta el�tt megtenni, mert az esti �r�kban (amikor a finnek hagyom�nyosan szaun�znak) a visszat�r� halottak lelkei foglalj�k el a szaun�kat. Spanyolorsz�gban az erk�lyen m�szik be a Mikul�s, �s �dess�get hoz, de az aj�nd�kokat a napkeleti b�lcsek hozz�k janu�r 6-�n. Olaszorsz�gban is V�zkeresztig kell v�rni az aj�nd�kokra, egy sepr�n k�zleked�, Befana nev� boszork�ny l�togatja meg a gyerekeket (de manaps�g m�r kar�csonykor is aj�nd�koznak). G�r�gorsz�gban pedig janu�r 1-j�n aj�nd�koznak, Vaszileosz, azaz Szent Vazul napj�n.

M�g v�ltozatosabb a kar�csonyi men� a k�l�nb�z� orsz�gokban: ha jobban megn�zz�k, mi az �nnepi vacsora, kider�l, hogy a hal nem mindent viv�, s�t. Belgiumban mindenf�le tengeri herkeny�t esznek, Izlandon r�nszarvast, Portug�li�ban sz�r�tott �s s�zott t�kehalat. Olaszorsz�gban tortellinit �s sz�rnyasokat, Finnorsz�gban malacot �s heringet, D�ni�ban lib�t vagy kacs�t szolg�lnak fel.

Sinterklaas

V�ltozatos az a j�tev� is, aki kar�csonykor bej�rja az eg�sz vil�got, hogy aj�nd�kot adjon a j� gyerekeknek. Père No�l, Weihnachtsmann, Saint Nicholas, Sinterklaas, Christkind, Kris Kringle, Joulupukki, Babbo Natale – a sz�mtalan n�v ugyanazt takarja: Mikul�st, vagyis Szent Mikl�st. Mikl�s a negyedik sz�zadban volt p�sp�k, sz�mos j�tette k�z�l f�leg a gyerekekkel val� t�r�d�s, nagylelk�s�g �s aj�nd�koz�s miatt h�res. Hollandi�ban m�r a 13. sz�zadban elterjedt az a szok�s, hogy aj�nd�kokat adnak Szent Mikl�s nev�ben.

A modern Mikul�st, Santa Claust az Egyes�lt �llamokban, pontosabban New Yorkban tal�lt�k ki, az amerikaiak a f�ggetlens�gi h�bor� ut�n olyan szok�sokhoz akartak visszany�lni, amelyeknek semmi k�z�k az angolokhoz. Mivel New Yorkot hollandok alap�tott�k, adott volt a holland Sinterklaas �jrafelfedez�se. Eleinte p�sp�ki fejfed�ben �br�zolt�k, csak az 1880-as �vekben nyerte el ma is ismert ruh�zat�t, de az 1920-as �vek hirdet�seinek k�sz�nhet�, hogy ma m�r mindenhol ugyan�gy �br�zolj�k: kiss� t�ls�lyos, mosolyg�s �regember, feh�r szak�llal.

Nem v�letlen�l foglalkozunk ennyit az amerikai Mikul�ssal, hiszen saj�t kar�csonyi szok�sainkon k�v�l az angolsz�z, ezen bel�l is az amerikai trad�ci�k azok, amelyeket k�v�lr�l ismert�nk. A gyerekek levelet �rnak az �szaki-sarkon (vagy Finnorsz�gban) �l� Mikul�snak, aki a man�k seg�ts�g�vel eg�sz �vben aj�nd�kokat gy�rt. Kar�csonykor azt�n r�nszarvasok �ltal h�zott sz�nra �l �s a k�m�nyen kereszt�l becsemp�szi az aj�nd�kokat a fa al� vagy a kandall�ra akasztott zoknikra. Jutalma keksz �s tej, amit a gyerekek k�sz�tenek ki neki k�sz�netk�ppen.

A mesters�ges kar�csonyok

Az amerikai szok�soknak f�leg azokban az orsz�gokban van hat�sa, ahol nem �nneplik a kar�csonyt. Mivel az �nnep kereszt�nny� v�lt, �s a vil�g nagyobbik r�sz�n nem kereszt�nyek laknak, azt gondoln�nk, hogy j�val kevesebb orsz�gban �nnepelik, mint ahol nem. Ez azonban nem �gy van, nagyon sok olyan nem kereszt�nyek �ltal lakott orsz�g van, ahol fontos �nnep a kar�csony. Ennek egyik oka a gyarmatos�t�s, Indi�ban, Hongkongban p�ld�ul az angolok honos�tott�k meg az �nnepet, �s az orsz�g f�ggetlened�se ut�n is megtartott�k a kar�csonyi hagyom�nyokat. M�s orsz�gokban a kereszt�ny kisebbs�gek �s a k�lf�ldi befoly�s miatt lett �nnep a kar�csony. Olyan orsz�gok is vannak, ahol csak az aj�nd�koz�s �s a feny��ll�t�st vett�k �t, ilyen p�ld�ul Jap�n. Thaif�ld�n pedig sok helyen a turist�k kedv��rt tartj�k meg, feny�fa helyett sokszor p�lmaf�t d�sz�tve fel.

Jap�nban f�leg a keresked�k szorgalmazz�k a kar�csony meg�nnepl�s�t, hiszen hi�ba a k�zgazd�szok elm�lete arr�l, hogy a kar�csonyi aj�nd�koz�s val�j�ban hatalmas k�rokat okoz a gazdas�goknak, a keresked�k szeretik azt hinni, hogyha a kar�csonyi szezonban el tudj�k adni �ves forgalmuk harmad�t. Kar�csonyi d�szek jelennek meg a nagyobb jap�n v�rosokban, a c�gek kar�csonyi partikat tartanak �s az emberek megaj�nd�kozz�k egym�st. A kar�csonyra akaszkodva a KFC a hetvenes �vekben olyan sikeres kamp�nyt folytatott, hogy n�luk t�lts�k a vacsor�t, hogy �vekig el�re kellett asztalt foglalni a gyors�ttermekben, de m�g manaps�g is t�mve vannak szentestekor.

K�n�ban csak Hongkongban �s Maka�ban hivalatos �nnep a kar�csony, de az anyaorsz�gban is egyre t�bben veszik �t az aj�nd�koz�s �s k�peslapk�ld�s szok�s�t. Itt is a keresked�k vett�k �t a terjeszt�i szerepet, kar�csonyi d�sz�t�sekkel pr�b�lnak t�bb term�ket eladni decemberben.

Ny�ri �nnep

A k�l�nb�z� szok�sok ellen�re eddig egy dolog k�z�s volt a kar�csonyokban, m�gpedig az, hogy t�len van, amikor viszonylag hideg van. �gy van �rtelme a kandall�nak, a Mikul�s sz�rm�s sapk�j�nak �s vastag k�peny�nek. De mi van akkor, ha decemberben tombol a ny�r, �s harminc fokos h�s�gben kellene a r�nszarvasos sz�nt v�rni?

Ausztr�li�ban �s �j-Z�landon p�ld�ul a ny�ri h�s�gben kell kar�csonyozni, az angolsz�sz kult�rk�rh�z tartoz� ausztr�lokat azonban nem hozta zavarba, hogy ny�ron nem esik a h� �s es�lye sincs a feh�r kar�csonynak. Ausztr�li�ban is d�sz�tenek kar�csonyf�t (t�bbnyire m�feny�t, hiszen az igazi feny�fa nem b�rn� ki az �nnepek v�g�ig), �s a k�peslapokon havas t�jakat l�tni.

N�h�nyan azonban alak�tan�nak a hagyom�nyokon, sokan sz�vesen l�tn�k a Mikul�st Akubra kalapban �s strandpapucsban, �s Rolf Harris �nekes miatt hiszik azt a vil�gban, hogy Ausztr�li�ban hat h�feh�r kenguru h�zza Mikul�s sz�nj�t. Kihaszn�lva a j� id�t, sokan a szabadban vacsor�znak, d�lut�n a tengerparton pihennek vagy kriketteznek a h�ts� kertben.

Latin-Amerik�ban is hasonl�an �nneplik a kar�csonyt, mint az eur�pai �s amerikai orsz�gokban, f�nyekkel d�sz�tik fel h�zaikat az emberek, k�peslapokat k�ldenek �s megaj�nd�kozz�k egym�st. A h�s�g ellen�re itt is a t�li t�jak jelennek meg a dekor�ci�kban, Braz�li�ban azonban vannak annyira laz�k, hogy a Gr�nlandr�l hozz�juk utaz� Mikul�st selyemruh�ban �br�zolj�k.