Hanukka

  2012.12.28. 16:35

A hanukka (→héberül חֲנֻכָּה ḥănukkâ, pontozatlanul חנוכה is, felszentelés), az egyik leghosszabb, nyolc napig tartó  →zsidó ünnep: a "fény ünnepe". A Makkabeusoknak a szíriai görögök feletti győzelmére (i. e. 165.), a →jeruzsálemi szentély megtisztítására és újraavatására, valamint a nyolc napon át égő mécses csodájára emlékezik. Azon →zsidó ünnepek közé tartozik, melyek nem a →Tórán alapulnak (ilyen még például →Purim), abban egyedi, hogy  egy hadi eseményt örökít meg a nép emlékezetében. Ettől eltekintve több párhuzamot is mutat más "fény ünnepekkel" és hagyományokkal. A „templomszentelés ünnepe” (latin dedicatio ecclesiae) a keresztény hagyományokban is ismert, mitöbb Jézus Krisztus is rendszeresen feljárt megünnepelni a hanukkát (János ev. 10/22). Ezt az ünnepet ismerik leginkább a nem zsidók körében. A legfontosabb vallási szertartás az, hogy minden este meggyújtják a chánukái menóra egyik újabb lángját.

 

A zsidó hagyományokban a hanukka a kisebb ünnepekhez tartozik. Kisebb ünnepeknek azokat a szertartásokat nevezzük, amelyek nem a Mózes könyveiben szereplő eseményekkel kapcsolatosak, hanem a bibliai idők végén vagy azután történtekkel. A Makkabeusok könyveit, amelyekben ezeket az eseményeket feljegyezték, a zsidó iratok apokrifnek nevezték, mert nem tartoztak a zsidó kánonhoz, de a keresztény egyház elfogadta sugalmazott könyvnek, s az Ószövetségben megtalálható. Mivel a zsidók számára az ebben leírt események a történelemben már a Bibliában leírt események után következtek, a hanukát posztbiblikus, azaz a bibliai idők utáni ünnepnek nevezik. 

 

A Mózes utáni idők három jeles napja Tisá BeÁv áv hónap 9-e, a Purim és a Chánuká(hanukka). Szertartási előírásaik kevésbé szigorúak, mint a nagyünnepiek. Chánukákor például szabad dolgozni.

 

A hanukka elsődlegesen a jeruzsálemi templom újraszentelésének ünnepe, melyet a Kiszleu 25. és a rá következő 7 nap ünnepelnek (vö. Szám 7,11; 2Krón 7,5: Salamon idejében; Ezd 6,16: Ezdrás idejében). Másodsorban a Kr. e. 165: a szíriaiak fölötti győzelem után keletkezett a Templom megtisztításának, fölszentelésének és az új →égőáldozati oltár felállításának emlékére tartott ünnep (vö. 1Mak 4,54-59; 2Mak 2,16.19; 10,6). A hanukkija (hanukkamenóra (8 karú gyertyatartó)) meggyújtása ma is hozzátartozik a 8 napig tartó ünnephez.

 

A templomszentelés ünnepe (latin dedicatio ecclesiae) a keresztény hagyományokban is ismert: a fölszentelt templomokban évenként tartott liturgikus megemlékezés. Az Újszövetség-ben görög neve enkaini (a Vulgata-ban encaenia; Jn 10,22). Először a fény ünnepeként ülték, valószínűleg annak emlékére, hogy a Templomban újra meggyújthatták a mécseseket. Innen érthető, hogy Josephus Flaviusnál phota ('mécstartó') néven szerepel. A hatályos liturgikus szabályok szerint a nagy római bazilikák a templomszentelés ünnepet (XI. 9: →lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyház, XI. 22: →vatikáni Szent Péter-bazilika, VIII. 5: →Santa Maria Maggiore-bazilika) az egész Egyház, a székesegyházak templomszentelés ünnepet az egész egyházmegye, a plébániatemplomokét az egyházközségek, az egyéb templomokét az adott közösségek ülik meg a szentelés évfordulóján.