Valentin-nap

  2012.12.28. 16:37

Szent B�lint napj�n (febru�r 14-�n) tartj�k f�leg az angolsz�sz orsz�gokban a B�lint-nap (angolul Valentine's Day) �nnep�t, amely Magyarorsz�gon az angol n�v k�zvetlen �tv�tele miatt sokak sz�m�ra mint Valentin-nap v�lt ismertt� �s n�pszer�v� az 1990-es �vekt�l kezd�d�en. Ezen az �nnepen (amelynek vall�si eredete az idegen elnevez�s elterjed�se miatt Magyarorsz�gon elhom�lyosult) a szerelmesek megaj�nd�kozz�k szerelm�ket.

A szok�s eredete, hogy Szent B�lint, Terni (akkori nev�n Interamna) p�sp�ke a 14. sz�zadban a jegyesek �s fiatal h�zasok v�d�szentj�v� v�lt Angli�ban �s Franciaorsz�gban. Ennek a szentr�l elterjedt egyik t�rt�net k�pezte az alapj�t. Eszerint miel�tt kereszt�ny hite miatt II. Claudius cs�sz�r idej�n kiv�gezt�k, B�lint a hite erej�vel a b�rt�n�re vak le�ny�nak visszaadta a l�t�s�t. Miel�tt – a hagyom�ny szerint – febru�r 14-�n kiv�gezt�k, b�cs��zenetet k�ld�tt a l�nynak, amelyet �gy �rt al�: „A Te B�lintod.” Ez a B�lint-napi �zenetk�ld�s eredet�nek leggyakoribb magyar�zata. A legenda szerint a p�sp�k a szerelmeseket a kereszt�ny szok�sok szerint megeskette egym�ssal, k�zt�k katon�kat is, akiknek az akkori cs�sz�ri parancsok �rtelm�ben nem lett volna szabad h�zass�gra l�pni. A friss h�zasp�rokat megaj�nd�kozta kertje vir�gaival. A hagyom�ny �gy tartja, hogy ezek a h�zass�gok j� csillag alatt sz�lettek. A vall�sos, az egyh�zi liturgi�ban gy�kerez� eredete ennek az �nnepnek J�zusnak, mint �gi v�leg�nynek a meg�rkez�se az �gi esk�v�re. A r�mai-katolikus napt�rnak (Calendarium Romanum Generale) az 1970-es �vi reformjakor e szent �s eml�knapja az el��rt egyh�zi liturgi�b�l elt�nt, hogy helyet adjon a t�rt�nelmileg bizony�that� szaloniki sz�let�s� szent testv�rp�r, Konstantin-Cirill �s Szent Met�d liturgikus �nnep�nek.

 

Az angolsz�sz ter�leten e nap n�pszer�s�ge Geoffrey Chaucer, angol k�lt�nek a „Madarak parlamentje “ (Parlement of Foul(e/y)s) c�m� k�ltem�ny�re ny�lik vissza, mely 1383-ban feltehet�en II. Richard kir�ly udvar�ban megtartott Valentin �nneps�gekre k�sz�lt �s melyet azon els� alkalommal adtak el�. A k�ltem�ny arr�l sz�l, hogyan gy�lekeznek a madarak �pp ezen az �nnepnapon Tri�sz, a term�szet istenn�je k�r�, hogy �gy mindegyik�k egy t�rsra tal�ljon.

A 15. sz�zad v�ge �ta vannak Valentin p�rok Angli�ban, akik egym�snak kisebb aj�nd�kokat vagy k�ltem�nyeket k�ldenek. A vir�gok aj�nd�koz�s�val val� kapcsolat visszavezethet� Samuel Pepys k�lt� feles�g�re, aki 1667-ben Pepys szerelmes level�re egy vir�gcsokorral v�laszolt. Az angol nemesi t�rsas�g k�reiben ett�l kezd�d�en a lev�l �s a vir�gcsokor kapcsolata ut�nz�s r�v�n meghonosodott.

Shakespeare Hamlet c�m� dr�m�j�ban a meg�r�lt Ophelia "illetlen" �nek�ben Szent B�lint napj�r�l besz�l, amelynek �jszak�j�n a le�ny bement a leg�nyhez �s m�r nem le�nyk�nt j�tt ki t�le.

 

Angol kiv�ndorl�k vitt�k a Valentin napi szok�sokat magukkal az «�j vil�gba«, az Amerikai Egyes�lt �llamokba. A m�sodik vil�gh�bor� alatt amerikai katon�k hozt�k magukkal ezt a szok�st az eur�pai kontinensre, k�z�tt�k N�metorsz�gba is. 1950-ben N�rnbergben volt az els� Valentin napi b�l. Ekkor hivatalosan is bevezett�k a Valentin napot. �ltal�nosan ismertt� a vir�gtermeszt�k �s az �dess�gipar rekl�mj�val lett.

Id� k�zben megjelentek a Valentin �dess�gcsomagok, k�rty�k �s parf�m�k is, de a legfontosabb aj�nd�k ezen a napon tov�bbra is a vir�g. M�g �v k�zben f�k�nt a n�k azok, akik a vir�gokat v�s�rolj�k, addig Valentin napj�n a f�rfiak vannak t�bbs�gben. A v�r�s r�zs�k �ra ilyenkor er�sen felemelkedik.