Mindenszentek
2012.12.28. 16:48
A mindenszentek vagy mindenszentek napja az dvzlt lelkek emlknapja, melyet a katolikus keresztny vilg november 1-jn nnepel. Ekklziolgiailag a megdicslt Egyhz nnepe. Az nnep 741-ben, III. Gergely ppa idejn jelent meg elszr a megemlkezs napjaknt. Jmbor Lajos frank csszr 835-ben IV. Gergely ppa engedlyvel mr hivatalosan is elismerte az j nnepet. Egyetemes nnepp IV. Gergely ppa tette 844-ben. A katolikus s az ortodox keresztny egyhzak nnepe Magyarorszgon 2000-tl jra munkaszneti nap.
Nem tvesztend ssze a halottak napjval, egyhztanilag a szenved Egyhz nnepvel, amit 998 ta tart meg az egyhz a kvetkez napon, november 2-n az elhunyt, de az dvssget mg el nem nyert, a tisztttzben lv hvekrt. Szent Odil clunyi bencs apt 998-ban vezette be emlknapknt. Ksbb a bencs renden kvl is nnepnapp vlt, s a 14. szzad elejtl a katolikus egyhz egsze tvette. Estjt a halottak estjnek (halottak viglijnak) is nevezik, ilyenkor sok helyen hosszan, akr 1-2 rn t szlnak a harangok a halottak emlkezetre.
Az angolszsz orszgokban a Mindenszentek napjt megelz este oktber 31. a halloween nnep (angolul all hallows' evening = „minden szent estje”).
Sok eurpai orszgban – kztk Magyarorszgon s valamennyi magyarlakta terleten – szoks, hogy az emberek megltogatjk s rendbe teszik elhunyt hozztartozik srjt, virgot visznek s gyertykat, mcseseket gyjtanak mindenszentek napjn, illetve a halottak napjn. A gyertya fnye az rk vilgossgot jelkpezi, a katolikus egyhz szertartsa szerint a "temetk nagy keresztjnl", a "mindenki keresztjnl" elimdkozzk a mindenszentek litnijt, s megldjk az j sremlkeket. Magyarorszg egyes vidkein rgebben harangoztattak is a csald halottairt. Magyarorszgon a srok virgokkal s koszorkkal val feldsztse a 19. szzad elejtl terjedt el nmet katolikus hatsra. E szokst nem csak a katolikusok, hanem a protestnsok s a nem hvk is tvettk. Mivel a krizantm fehr s sznes vltozatai Mindenszentek s Halottak napja krl nylnak, Magyarorszgon leginkbb ez a virg az, amivel a srokat dsztik. Az Ipoly menti falvakban, ha valaki nem tud elmenni a temetbe az otthon gyjt gyertyt a halottja tiszteletre. Rgebben azt figyeltk, hogy kinek g el hamarabb a gyertyja, mert a npi hiedelem szerint az hal meg elbb a csaldban aki elbb elalszik. Vannak, akik a gyertyagyjts szoksrl keresztnysg eltti eredetet feltteleznek. k azt tartjk, hogy azrt gyjtanak lngot a srokon, hogy a tvelyg lelkek melegedni tudjanak a gyertyk lngja mellett, illetve, hogy visszatalljanak srjaikba, s ne nyugtalantsk az lket.
|