A h�sv�t napjainkban a kereszt�nyek egyik legfontosabb �nnepe, a Krisztus-k�zpont� kalend�rium k�zponti f��nnepe. A Biblia szerint J�zus – p�nteki keresztre fesz�t�se ut�n – a harmadik napon, vas�rnap felt�madt. Kereszthal�l�val nem szabad�totta meg a vil�got a szenved�st�l, de megv�ltotta minden ember b�n�t, felt�mad�s�val pedig gy�zelmet aratott a hal�l felett. A vall�son k�v�l is a tavaszv�r�s, a tavasz elj�vetel�nek �nnepe is, amelyet m�rcius vagy �prilis h�napban (a Hold �ll�s�nak megfelel�en) tartanak. A h�sv�tnak megfeleltethet�, id�ben kor�bbi zsid� vall�si �nnep (h�ber nyelven p�szah) az egyiptomi fogs�gb�l val� szabadul�s �nnepe volt. A h�sv�t a p�szahhal ritk�n esik egybe, mivel a Hold j�r�sa szerinti napt�r �s a k�t v�ltoz� �nnep sz�m�t�s�t�l f�gg. A h�sv�t egybeesik a tavaszi nap�jegyenl�s�g idej�n tartott term�kenys�gi �nnepekkel is, amelynek elemei a felt�mad�s, az �jj�sz�let�s.