A nv eredete
2013.01.07. 13:04
Hsvt az azt megelz idszak, Jzus sivatagi bjtjnek emlkre tartott negyvennapos nagybjt lezrulst jelzi. A katolikus keresztnysgben bjtnek nevezett, valjban „hshagy” tpllkozsi idszak utn ezen a napon szabad elszr hst enni. (Erre utal a magyar hsvt sz is: a hs magunkhoz vtelnek els napja.) A bjt utols hetnek neve: „nagyht”, a hsvt utni ht hsvt hete, egyes magyar vidkeken „fehrht” – fehrvasrnapig tart.
A hsvthoz, mint tavaszvrshoz kapcsolhat zsid nnep hber neve „pszah”. A sz „kikerls”-t, „elkerls”-t jelent, utalva arra, hogy a hall angyala elkerlte a zsidknak brny vrvel megjellt hzait.. Innen szrmazik a ritkbban hasznlt angol nv, a passover is. A kifejezs az nnep magyar nevben nem tallhat meg, de Cskmnasgon a hsvti krmenet neve: „kikerls”.
Az angol Easter a nmet Ostern szval egytt keresend. se egy germn istenn, Ostara a tavasz keleti (v.. angol East, nmet Ost) rnje, nnepe a tavaszi napjegyenlsg idejn volt. A magyar sz: hsvt, az azt megelz idszak, a negyvennapos bjt lezrulst jelzi.
|