|
A hsvt idpontja
2013.01.07. 13:05
A nyugati keresztnysg hsvtja mindig mrcius 22. s prilis 25. kz esik (belertve a hatrokat is). A kvetkez nap, hsvthtf a legtbb keresztny hagyomny llamban hivatalos nnep.
A hsvt s a hozz kapcsold nnepek a mozg nnepek kz tartoznak, azaz nem esnek a Julin naptr szerinti v ugyanazon napjra minden vben. A Nap mozgsa mellett a Hold mozgstl is fgg a dtum nmileg a hber naptrhoz hasonl mdon. A hsvt helyes idpontja gyakran vita trgya volt.
Az els niceai zsinat 325-ben hatrozott gy, hogy az egyhz tagjai a hsvtot ugyanazon a vasrnapon nnepeljk, spedig legyen a keresztny hsvt idpontja a tavaszi napjegyenlsg utni els holdtltt kvet vasrnap. Sajnos ennek meghatrozsra nem jelltek ki mdszert, gy pldul az alexandriai ptrirka s a rmai ppa al tartoz egyhzrsz mskppen szmtotta a hsvt idpontjt. Ksbb a 6. szzadban alkotta meg Dionysius Exiguus azt az eljrst, amely azta is az alapjt kpezi a hsvt idpontja kiszmtsnak.
Amennyiben csillagszati rtelemben vesszk a „tavaszi napjegyenlsget kvet els holdtlte utni vasrnap” formult, termszetesen nem felttlenl kapjuk meg a hsvtot. A katolikus egyhz 1581-ben knonban rgztette azt az szmtsi mdot, mely meghatrozza ennek naptri helyt. Mostanra az ortodox egyhzakon kvl minden keresztny egyhz ehhez az eljrshoz tartja magt. Az ortodox egyhzak dtumszmtsi mdszere maradt a Gergely-naptrreform eltti Julin-eljrs.
A szriai Aleppban lsezett 1997-ben az Egyhzak Vilgtancsa. Azon javasoltk, hogy a hagyomnyos, kpletekre s tblzatokra alapul szmts helyett csillagszati megfigyelsek alapjn hatrozzk meg a keresztny hsvt idpontjt, ezzel megszntethet lenne a keleti s nyugati egyhz kztti eltrs is, hiszen a megfigyels (illetve a kzvetlen csillagszati meghatrozs) mindegyik egyhzrsz szmra objektv mdon rgzten az nnepnap dtumt. A reformjavaslat szerint a bevezets 2001-ben lett volna, de lnyegben egyik tag sem fogadta el mg.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
