A janu�r 1-i �vkezd�s szok�s�t a r�maiakt�l �r�k�lt�k. A hagyom�ny (�s Ovidius) szerint a Numa kir�lynak, Romulus ut�dj�nak tulajdon�tott napt�rreform �ta lett a t�li napfordul�t k�vet� Januarius az �v els� h�napja. A val�s�gban ez nem t�rt�nhetett egyik napr�l a m�sikra. A consulok „�vet nyit�” hivatalba l�p�s�nek ideje p�ld�ul eg�szen i.e. 153-ig m�rcius Idus�nak t�j�ra esett, csak azt k�vet�en helyezt�k �t janu�r 1-j�re. Mindazon�ltal a r�mai szok�sok tan�s�ga szerint bizonyos �vkezd� jellege janu�r 1-j�nek is r�g�ta megvolt. A polg�ri �vet aSaturnalia �nnep (dec. 17–23.) z�rta le, s ennek „tizenketted�re” janu�r 1-re, Janus isten orgiasztikus �nnep�re esett a r�mai „kar�csony”, amennyiben ekkor aj�nd�kozt�k meg az emberek k�lcs�n�sen egym�st, s szerencs�t hoz� �r�kz�ld olaj- vagy bab�r�ggal d�sz�tett�k fel otthonaikat. A kett�ss�get v�g�l is Julius Caesar napt�rreformja sz�ntette meg (i.e. 46), ezut�n ker�lt a r�mai �j�v v�glegesen janu�r 1-j�re.