Hanukka

  2012.12.28. 16:35

A hanukka (→h�ber�l חֲנֻכָּה ḥ�nukk�, pontozatlanul חנוכה is, felszentel�s), az egyik leghosszabb, nyolc napig tart�  →zsid� �nnep: a "f�ny �nnepe". A Makkabeusoknak a sz�riai g�r�g�k feletti gy�zelm�re (i. e. 165.), a →jeruzs�lemi szent�ly megtiszt�t�s�ra �s �jraavat�s�ra, valamint a nyolc napon �t �g� m�cses csod�j�ra eml�kezik. Azon →zsid� �nnepek k�z� tartozik, melyek nem a →T�r�n alapulnak (ilyen m�g p�ld�ul →Purim), abban egyedi, hogy  egy hadi esem�nyt �r�k�t meg a n�p eml�kezet�ben. Ett�l eltekintve t�bb p�rhuzamot is mutat m�s "f�ny �nnepekkel" �s hagyom�nyokkal. A „templomszentel�s �nnepe” (latin dedicatio ecclesiae) a kereszt�ny hagyom�nyokban is ismert, mit�bb J�zus Krisztus is rendszeresen felj�rt meg�nnepelni a hanukk�t (J�nos ev. 10/22). Ezt az �nnepet ismerik legink�bb a nem zsid�k k�r�ben. A legfontosabb vall�si szertart�s az, hogy minden este meggy�jtj�k a ch�nuk�i men�ra egyik �jabb l�ngj�t.

 

A zsid� hagyom�nyokban a hanukka a kisebb �nnepekhez tartozik. Kisebb �nnepeknek azokat a szertart�sokat nevezz�k, amelyek nem a M�zes k�nyveiben szerepl� esem�nyekkel kapcsolatosak, hanem a bibliai id�k v�g�n vagy azut�n t�rt�ntekkel. A Makkabeusok k�nyveit, amelyekben ezeket az esem�nyeket feljegyezt�k, a zsid� iratok apokrifnek nevezt�k, mert nem tartoztak a zsid� k�nonhoz, de a kereszt�ny egyh�z elfogadta sugalmazott k�nyvnek, s az �sz�vets�gben megtal�lhat�. Mivel a zsid�k sz�m�ra az ebben le�rt esem�nyek a t�rt�nelemben m�r a Bibli�ban le�rt esem�nyek ut�n k�vetkeztek, a hanuk�t posztbiblikus, azaz a bibliai id�k ut�ni �nnepnek nevezik. 

 

A M�zes ut�ni id�k h�rom jeles napja Tis� Be�v �v h�nap 9-e, a Purim �s a Ch�nuk�(hanukka). Szertart�si el��r�saik kev�sb� szigor�ak, mint a nagy�nnepiek. Ch�nuk�kor p�ld�ul szabad dolgozni.

 

A hanukka els�dlegesen a jeruzs�lemi templom �jraszentel�s�nek �nnepe, melyet a Kiszleu 25. �s a r� k�vetkez� 7 nap �nnepelnek (v�. Sz�m 7,11; 2Kr�n 7,5: Salamon idej�ben; Ezd 6,16: Ezdr�s idej�ben). M�sodsorban a Kr. e. 165: a sz�riaiak f�l�tti gy�zelem ut�n keletkezett a Templom megtiszt�t�s�nak, f�lszentel�s�nek �s az �j →�g��ldozati olt�r fel�ll�t�s�nak eml�k�re tartott �nnep (v�. 1Mak 4,54-59; 2Mak 2,16.19; 10,6). A hanukkija (hanukkamen�ra (8 kar� gyertyatart�)) meggy�jt�sa ma is hozz�tartozik a 8 napig tart� �nnephez.

 

A templomszentel�s �nnepe (latin dedicatio ecclesiae) a kereszt�ny hagyom�nyokban is ismert: a f�lszentelt templomokban �venk�nt tartott liturgikus megeml�kez�s. Az �jsz�vets�g-ben g�r�g neve enkaini (a Vulgata-ban encaenia; Jn 10,22). El�sz�r a f�ny �nnepek�nt �lt�k, val�sz�n�leg annak eml�k�re, hogy a Templomban �jra meggy�jthatt�k a m�cseseket. Innen �rthet�, hogy Josephus Flaviusn�l phota ('m�cstart�') n�ven szerepel. A hat�lyos liturgikus szab�lyok szerint a nagy r�mai bazilik�k a templomszentel�s �nnepet (XI. 9: →later�ni Keresztel� Szent J�nos-f�sz�kesegyh�z, XI. 22: →vatik�ni Szent P�ter-bazilika, VIII. 5: →Santa Maria Maggiore-bazilika) az eg�sz Egyh�z, a sz�kesegyh�zak templomszentel�s �nnepet az eg�sz egyh�zmegye, a pl�b�niatemplomok�t az egyh�zk�zs�gek, az egy�b templomok�t az adott k�z�ss�gek �lik meg a szentel�s �vfordul�j�n.